Leírás

Fekete István Almárium – „Elfelejtjük, hogy emberek mennek el mellőlünk – örökre –, elfelejtjük az élet árkait, hová belehullott egy-egy szív, aki szeretett bennünket; mindent elfelejtünk – de a jó könyvet éppen úgy nem felejtjük el, mint magunkat.”
Orvosságos könyv? Valami olyasmi. Rövid szövegekből szőtt, őszinte vallomás. Bármikor fellapozható barát. Olyan könyv, ami Fekete Istvánnak újabb olvasókat toboroz, de a régieknek is örömére szolgál.

Különleges könyvet tart kezében az olvasó: Fekete István legszebb mondatainak, leginkább időt álló gondolatainak gyűjteményét. Bányász István több mint ötven kötetből válogatta össze azokat az idézeteket, amelyekben a szerző önmagával vívódva, gyakran melankolikus hangon, bölcsen vall önmagáról és a világról. Fekete Istvánnak alapvető élménye a természetben megtalált harmónia, ezt a harmóniát kereste aztán az élet minden területén, s gyakran megrázó őszinteséggel ír annak hiányáról. Megismerhetjük gondolatait a születésről és az elmúlásról, múltról és jövendőről, a háború borzalmairól, barangolásokról, vidám magányról, az évszakok változásáról, Istenről. S miközben elmélkedik, emlékezik is, és az idézetekből kibontakozik egy ember élete a maga minden szépségével és nyomorúságával a gyermekkortól az öregségig.