Leírás
Lovász Sándor A vadászat lázában Gelvács könyvének fülszövegében reményét fejezi ki, hogy írásaiban az olvasók megtalálják a legfontosabbat: a szellembirodalom egyik (vadász) közkatonája levett zöld kalappal köszöni meg jó sorsának, hogy megélhette mindazt a csodát, amely körbeveszi.
„Egy ilyen országban – ahol évszázadok óta, generációról generációra születnek írók, akik az egyetemes szellembirodalom tábornoki karához tartoznak és tartozni fognak mindaddig, amíg egyetlen olvasója is lesz a papírra vetett gondolatnak – kinek lehet bátorsága (bármilyen) könyvet írni?
Ráadásul egy ilyen országban – ahol a vadászirodalom géniuszai gyerekek és felnőttek százezereibe oltották be a természettel szemben érzett alázatot, tiszteletet, a füvek, bogarak, állatok szeretetét – kinek lehet bátorsága (vadász)könyvet írni? „Ha a kérdésfeltevésünk helyes, akkor megvan az esélyünk a megoldásra, a feleletre” – mondta matematika órán Feri bácsi, osztályfőnökünk, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban a nem csak természettudományokra érvényes szentenciát. Kinek lehet bátorsága mindezek ismeretében (vadász)könyvet írni?
Egy 35 éves, Gyulán élő (vidéki) újságírónak, „flancosabban” a Békés Megyei Hírlap szerkesztőjének, aki (üzemgazdász diplomával a zsebében) a szellembirodalom esendő közkatonájaként keresi tizenkét éve kenyerét és egyike volt annak a több százezer kisgyereknek.”